Illatvarázs Keletről

Illatvarázs Keletről

Mindannyian hallottunk már a mesés és illatos Ezeregy éjszaka történeteiről. Elgondolkodhattunk már akkor, hogy mi lehet a "story" mögött. Tényleg olyan és annyiféle, és tényleg illatos a fa kérge? Tényleg olyan illatok várhattak volna téged mint szultánt, a háremben? Annyira különlegesek voltak a háremhölgyek odorjai?

A Közel- Keleten mindig fejlettebb volt a fürdőkultúra, mint Európában. E mellett igen erősek voltak az orvosi ismeretek területén is. A perzsák már az ókorban illatos olajokat ajándékoztak a hölgyeiknek. Megkezdődött az illatok vagy illatos olajok terjedése, ami a mai napig is tart a Közel- Keleten, icipicit másképp. (ha valaki járt már Dubajban, az érezhette ezt egy bevásárlóközpontban).

A "parfümcsinálás" mestersége az arab kultúra része volt és manapság is az. Parfümjeik régóta csábítják a világot határozott illatukkal és mostanra szinonimája lett a régmúlt tradíciónak és luxusnak. 5000 évnyi arab parfümök érája nem ritkán a helyi szokásoknak lett a gyűjtő fogalma. Bármerre megyünk, a Khan Al Khalili utca Kairóban, a Sikkat Al Khalili utca Dubajban, a Salalah Omanban, olyan illatokat visz bele a világba, melyet nem fog elfelejteni egyhamar az utazó.

Tömjén. Egy aromás gyanta, ami az arab parfümök fő alkotóelemét adja.

jemeni tömjén / /wikipedia.com

A másik az oud, amit Délkelet-Ázsiából származtatnak. Az agar fa tulajdonképpen egyfajta penész által képzett gyantája, mely sötét és nagyon illatos. 

oud chipek // nabeel.com

Ez a két összetevő, ami régen is drágább volt az aranynál. Érdemes végigböngészni a Zahras parfümjeit, lesz egy-két meglepetés, ebben biztos vagyok. Kattintás ide.

Abu Yusuf al-Kindi a IX.században írta meg könyvét, "A parfüm és a lepárlás kémiai könyve", amit valljuk meg, nem gondolnánk, hogy ilyen rég íródott és ilyen tudományos alapossággal. (miközben Európa, már elnézést, a saját piszkában fetrengett ). Ebben több száz receptjét írja le az illatos olajoknak, kenőcsöknek.

Abu Ali al-Huszajn bin Abdallah ibn Szína.

Lehet, hogy így nem igazán ismerik. Avicenna. Így már többen felkapják a fejüket. 980- ban született Afsanában, Buhara közelében. (ma Üzbegisztán)
 

Miri Arab medresze Buharában // wikipedia.com

Meg is halt, méghozzá 1037. júniusában.
 

Avicenna szobra Ankarában // wikipedia.com

450(!!) különböző témájú könyvnek volt a szerzője. A legtöbbjük az orvoslásról és a filozófiáról szól. A legismertebb könyve, a Kánon, al-Kánún fí Tíb = Az orvoslás törvénye. Öt könyvből állt, minden könyv több fejezetre oszlott. A könyvben Avicenna bemutatja és elemzi az akkori tudományos orvosláshoz nélkülözhetetlen élettani és kórtani alapfogalmakat. Szerinte az emberi szervezet egészséges, beteg vagy e kettő közötti állapotban lehet. A Kánont Európában orvosi tankönyvként használták, és őt magát az orvosok fejedelmének nevezték.

Avicenna vezette be a virágok olajának lepárlással való kitermelését és ehhez ő rózsát javasolt. A Közel Keleten ekkor már hatalmas rózsakertek voltak, különösen Perzsia, a mai Irán területén. Rózsavíz, amit ételízesítőként is mai napig használják, a rózsaolaj, ami egyik fajtája, a Taif, mely az aranynál is drágább.

A recesszió, ami minden iparágat sújtott, de nem parfümgyártást a régióban. A globális 33milliárd dolláros (2015) parfüm-üzlet, kirívóan, 20%-al emelkedett az Arab-félszigeten.(és szomszédos országokban)  Ajmal, Rasasi, Abdul SamadAl-Qurashi, Arabian Oud, Al Haramain, Asgrarili, Lattafa, Rasasi, AlRehab csak néhány név a régió szereplői közül. Ha nem is nagyon ismerősen hangzanak a nevek egyelőre, de bizton állíthatom, hogy hamarosan megtanuljuk őket. 

Amikor Shakespeare Lady Macbethje a vértől csatakos kezére néz (5.felvonás 1.szín) és felkiált, hogy "...Arábia összes parfümje sem tudja lemosni őket.." bizton állíthatjuk, hogy már a messzi Skóciában is tudták, hogy a rózsa, a jázmin és a fűszeres ámbra misztikus keveréke majdnem mindent le tud mosni. (Folytatni szándékozom....)

Illatvarázs Keletről