A szeretet ünnepe...??? ...Karácsony
Karácsony
A múlt héten - 13-án - Édesanyámmal a St*p-S**p-ba voltunk. Mint, jó nyugdíjasok, 9:05-kor már beparkoltunk, volt rendesen hely, úgyhogy nem kellett nagyon keresgélni. Bementünk az egyik üzletbe, majd a következőbe és mikor jöttünk ki, elámultunk, hogy hogyan lett így tele. 9:51 volt, munkanap. Értitek, munkanap. MUNKANAP. Senki nem dolgozik? Vagy csak munkanélküliek és nyugdíjasok voltak? Nem úgy néztek ki...Na mindegy, nem is erről akartam írni...
Minden
évben eltervezünk valamit, hogy jobban- rosszabbul, egyszerűbben-
bonyolultabban, türelmesebben- türelmetlenebbül csináljuk. Ez az. A
karácsony. Mindenki rohan, nyomakszik, átkozódik, veszekszik, dudál és
VÁSÁROL. Mintha felhívást kapott volna arra, hogy vegyen, vigyen, olcsó,
olcsóbb, drága ajándékot rokonainak, barátainak. Le lehet tudni drága /
olcsó / jó / kevésbé jó / hasznos / haszontalan ajándékkal. Miért? Mert
azt hisszük, hogy a szeretet tárgyiassá tette a világot? És tényleg?
Nem figyelünk egymásra, rohanunk, megélhetésért küzdünk és egyáltalán
semmibe nézzük a másikat. De nem a szeretet műveli ezt, csak az, amiről
azt hisszük...Miért próbáljuk meg - álarcot
felvéve - elhitetni a másikkal, hogy mennyire fontos, úgy, hogy jó drága
/ nagy / hasznosnak tűnő ajándék mögé rejtett önmagunkból semmit nem
adunk? Mennyivel egyszerűbb lenne, ha minimális értékben adott könyvvel /
ajándék- utalvánnyal lepnénk meg szeretteinket és egy szép, ízletes
ebéddel / vacsorával kedveskednénk nekik? Sajnos, a trend nem ezt
mutatja, nem ezt akarják az emberek - persze, akinek nem inge....
Gondoljátok el - bizony - én megtapasztaltam már milyen az, amikor nincs holnap,
nincs tegnap és nincs ma . Odaát nem lesz menő kocsim, menő lakásom,
nyakkendőim és egyáltalán semmi nem lesz. Ott lesz mindenki maga pőre
valóságában és mikor felteszik majd a kérdést, hogy mit tanultál meg,
csak nézni fog. Lehet most hitetlen Tamáskodni, nem baj. Úgyis mindenki
meglátja saját maga is - mert ez alól nincs kibújás - mennyire valóságos
ez. Ott fog állni - Ő - saját maga és nem amilyenné vált vagy amilyenné hitte, hogy lett. Mert, bizony ott magad vagy és legfőbb dolog az, ami vagy, nem az, amilyen vagy... Nagyon kevesen vannak azok, akiknek már nem kell leszületniük erre a bolygóra, úgyhogy a többieknek van egy rossz hírem, bizony még sokszor kell visszajönnünk ide - persze, az alakunk változhat - és kőkeményen kell a fenékbebillentéseket elviselnünk. Sajnos...
Azt tanácsolom Mindenkinek, hogy lassítson, álljon meg egy pillanatra, nézzen szét, nézze meg magát és adjon hálát minden pillanatért, a madarak csicsergéséért, a fű növéséért, hogy van mit ennie s leginkább saját magának a létezéséért.
Azt tanácsolom Mindenkinek, hogy lassítson, álljon meg egy pillanatra, nézzen szét, nézze meg magát és adjon hálát minden pillanatért, a madarak csicsergéséért, a fű növéséért, hogy van mit ennie s leginkább saját magának a létezéséért.
SZERETET
Ez
az egy szó, mely olyan sokat kell(ene), hogy jelentsen. Szeressétek
magatokat és egymást. Nincs ennél fontosabb! Szeresd a párodat, a
szüleidet, a gyerekeidet és mindenkit. Én ezt kívánom mindannyiótoknak :
Boldog karácsonyt!
“Jézus ekkor ezt mondta neki: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki
hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem
hal meg soha” (Jn 11,25)
